Az én blogom neked szól?

Mindenki magából indul ki – állítják néhányan. A blogom neked szólhat, ha hasonlítasz hozzám. Ide illene, tehát, egy rövid bizonyságom:

Keresztény vagyok, majdnem negyven éve tértem meg, Jézus Krisztus taníványaként élem az életemet. A Bibliát Isten üzenetének tekintem, komolyan veszem a tartalmát, amelyet az életemre igyekszem alkalmazni. A hitemet, gondolkodásomat, viselkedésemet próbálom igazítani a Biblia tanításához, azaz, Isten akaratához. Mivel ezzel folyamatosam foglalkozom, az éveken át sok minden megváltozott, kifinomult abban, hogy mit hiszek, mit teszek.

Keresztény – egyébbként baptista, de nem az a lényeg – családból származom, amióta emlékszem hittem Istenben, de mikor 15 éves lettem megjelent egy kis akadály: rájöttem, hogy fiú létemre nem tetszenek a lányok annyira, mint a fiúk. Bár szerettem volna megtérni, egyetemista koromban mégis engedtem ezeknek az érzéseknek és hat éven keresztül, olyan „vidám” - gay - életet éltem, hogy a vége felé már undorodtam az egésztől, megsem volt annyira vidám. Hála Istennek, hogy Ő megszólított, hallottam a hívását, és megtértem, újjászülettem. Rövidesen ezután bevallottam másoknak ezt a bűnt, és imádkoztak értem, segítettek, támogattak.

Azóta sok év telt el, sok minden megtörtent. Megnősültem, egyetemen dolgoztam, családott neveltem, gyülekezetekben szolgáltam, Bibliaiskolát végeztem, megözvegyültem. Viszonylag kevés embernek mondtam el, hogy még mindig vonzódom a saját nememhez, de mindig akadtak néhányan, akikkel meg tudtam osztani a gondomat.

Több, mint 20 évvel ezelőtt költöztem a nyugat európai otthonomból ide Magyarországra, és akartam ezt a egész régmúltban megtörtént meleg ügyet hátam mögött hagyni. Mikor rájöttem, hogy milyenek a magyar hívők – ne sértődjetek meg, kérlek – úgy döntöttem, nem mondom meg senkinek. Minek? - bírok vele és már nem aktuális dolog! Tavaly nyáron viszont, Isten szólt nekem, hogy másoknak kell segítenem, akik ugyanabban a csónakban eveznek, mint én, de nem bírnak vele olyan jól (és… dehogy nem aktuális).

Nyugaton, főleg angol-száz nyelv területen, de szintén német, holland, norvég, dán – közép-kelet Európában sehol, a szlovák oldal megszűnt -, vannak olyan szervezetek, szolgálatok, amelyek segítséget nyújtanak olyan keresztényeknek, akik tapasztalják azt, hogy saját nemükhöz vonzódnak, de Istennek tetsző, a Bibliával megegyező életet akarnak élni. Egy olyan „ministry” (szolgálat) sokat segített nekem a keresztény életem korai szakaszában (már 40 évvel ezelőtt!).

Szeretnék olyan embereket megszólítani, elérni, függetlenül a felekezetüktől, életkoruktól, nemüktől – férfiaktól, nőktől egyaránt szívesen hallunk – akik ragaszkodnak a hitükhöz, a Bibliához, Jézus Krisztzushoz, de mégis azt tapasztalják, hogy nem kívánatos módon vonzódnak a saját nemükhöz. Olyan embereket, akik nem akarnak „out” lenni, nem járnak meleg bárokba, szaunákba, nem vesznek részt büszkeség – pride – felvonulásokon. Akik – talán a legfontosabb pont – talán teljesen egyedülnek érzik maguk egyházukban, gyülekezetükben, akik nem merik elmondani, nem is mondták el soha, hogy mivel küzdenek, és azt is gondolhatják: „én vagyok az egyetlen ilyen”.

Mivel azt akarom, hogy ez a blog, a Facebook csoporttal együtt, biztonságos helyet jelentsen azok számára, akik érintettek a fent leírt módon, moderálni fogom a kommenteket. Nem engedem a támadó megjegyzéseket, sem azoktól, akik azt gondolják, hogy a mi fajtánk nemis térhetünk meg, de azoktól sem, akik nyomják a meleg „napirendet”.

Ha szeretné valaki személyes történetét, tapasztalatát, érzését elmondani, írjon ide: lgbthope@vekker.eu